2010. március 22., hétfő

A KÉPMADÁR

A képmadár a falon él,
a falon él a képmadár,
ha ablakot nyitsz, megremeg,
beléborzong a képmadár.

Kies tájakról álmodik,
ha dől a szél és tűz a nap,
a képmadár, a képmadár
mégis örökké itt marad.

A képmadárnak szárnya nincs,
így elrepülni képtelen,
ha ablakot nyitsz, sejti ő
azért, hogy mi a végtelen.

A képmadár, az képmadár,
igen, repülni nem tud ő,
egy nap majd mégis messze száll,
meglátod, egyszer szárnya nő.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

6 megjegyzés:

  1. Lantos p. István2010. március 22. 23:20

    Ez nagyon szép.

    VálaszTörlés
  2. Kiss Ottó2010. március 23. 7:00

    Köszi,István (felnőnek a gyerekek, mily meglepő:))

    VálaszTörlés
  3. Eszter2010. március 23. 13:56

    Hű, egész különleges élmény mellénézve a fotót. :) Nem csináltok egy felnőtt-gyerek fotó-vers könyvet?

    Ottó, örülök, hogy meggyógyultál. :D :D :D

    VálaszTörlés
  4. Kiss Ottó2010. március 23. 14:27

    Köszi, Pöszke(!) - mindkettőt, a versről/fotóról és a gyógyulásról írottakat is:)

    VálaszTörlés
  5. Máté Angi2010. március 24. 12:30

    aham, ott a képmadár, s ha jól hunyorogsz- mÍg fájás megy a szembe- mozdulni kezd

    VálaszTörlés
  6. Kiss Ottó2010. március 24. 16:24

    :))

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)