HOLLE ANYÓ
Anyókát úgy hívták: Holle,
repült hol fölfele, hol le.
Párnáját az égben
rázta a kezében,
ha hó jött, kiáltott: – Olle!
HA TÉL VAN
Ha tél van, verset olvasok,
attól, mint hó, felolvadok.
A vers minden jót felidéz,
a múlt édes lesz, mint a méz.
Ha csendes téli este van,
emlékeimnek teste van.
Ilyenkor bennem merítőz
a forró a nyár, a szelíd ősz.
(Két téli versike a
Régi kincsekből - Maria Larsson szíves kérésére, de nem csak neki:)