Ma én voltam a tortagyilkos,
leszúrtam őt, a csokisat,
és háromszorra mind befaltam
– egyszerre, mondják, sok is az.
Ma én voltam a tortagyilkos,
leszúrtam őt, és mind megettem,
de délutánra visszatámadt:
hányt az inger és remegtem.
Soha többé nem gyilkolok,
a tortát inkább rád hagyom
– kitolt velem, hiába édes,
jól hasba szúrt, s ez fáj nagyon!
Nehéz lesz majd az éjszaka
– azt mondják mind: magadra vess!
S hogy koplalhatok még holnapig,
akkor kapok kis húslevest…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
.JPG)
Ez nagyon nagyon jó!!! A koboldmakis verset ismerted amit feltettem a blogomra?
VálaszTörlésKöszi, Panka, olvastam - aranyos, de a kép sokkal-sokkal jobb, a nélkül sztem a szöveg nem is működne (annyira:)
VálaszTörlésAz csak egy részlet volt, mert az egész nem fért ki, úgy jobban érthető a mondanivalója.
VálaszTörléscsokitorta, hányt az inger...ismerős érzés :D:D:D
VálaszTörlés:)
VálaszTörlés:)) ezek az alattomos torták! sajnos, a krémesek sem különbek...
VálaszTörlésegyetértünk - megeszik belőlük az ember néhány kilót, és tessék:)
VálaszTörlésnagyon jó kis vers, igazán tanulságos :)
VálaszTörlésKöszi, Írisz!
VálaszTörlésEz aztán a K.O.! :))
VálaszTörlés:)))))))))))))
VálaszTörlés:) Tetszik ez is már megint! Épp a napokban voltam Vácott (csak kicsúszott, hogy így mondjam)egy cukrászdában fotózni és kaptunk ajándékba nem is egy, hanem mindjárt kettő jó geil vajas-krémes tortát, mivelhogy Juli is és Emma is velem volt. A gesztus szép volt, a torta... brr! Én régen a görögdinnyét gyilkoltam, hogy csak úgy hörgött. A húsleves jó ötlet, holnap azt főzök :)
VálaszTörlés:) - Láttam a váci képeket, nagyon jók, bele is szerettem megint a nagylátóba! Aztán most megnéztem mindkét általad mondott Tokinát, hát, egyik se egy pille, jó fél kiló mindkettő, mint az én Sigmám... (félek, azokat se vinném magammal, úgyhogy várás lesz:)
VálaszTörlésMint amikor a fagyi visszanyal :) - napok óta nem volt érkezésem blogot olvasni, s a vers üzenetével dacolva is - jólesett a torta bosszúja :)
VálaszTörlésKöszi, Péter! - Én viszont olvastam ezt-azt (főleg azt, hogy feltetted a Beszédjavító Ottó-mottóját a blogodra, csak ott nem akartam reagálni - köszi, így legalább tudomást szereztem róla én is, mik vannak!) És hogy mondjak valami jó hírt neked is: voltam a napokban Orosházán fellépni, hamarabb érkeztem, bementem az egytlen kis könyvesboltba, alig van néhány kortárs mű, de köztük - középen, a legjobb helyen, kihajtva, felállítva - a Miazami!:-) Használják, viszik, olvassák!
VálaszTörlésHahh, sejtettem, ha este benézek, vár itt egy üzenet, de azt nem, hogy az ilyen lesz!!! Nagyon köszi a miazami hírét, FBI-nek meg körmére pirítok. Esküt tettek, hogy felhívnak...
VálaszTörlésNem baj, így legalább meglepetés volt:)
VálaszTörlésDe jó hogy nem szeretem a tortát :D
VálaszTörlésHát, ami könnyű, az meg olyan is.
VálaszTörlésMég ha olyan lenne, de nincs is (annyira könnyű:)
VálaszTörlésÉn is most vettem meg magamnak a Miazamit! :)
VálaszTörlésDe, hogy a blog írója is örülhessen: az Emese almáját pedig épp megrendeltem. :):)
Az már igen!!! Nagyon jó könyv!!!! (Cseppett ugyan kinőttünk már belőle, te is, én is sajnos, de hát jó lesz az még valamire - gyanítom ám a tervet: most szépen beszerzel minden gyerekkönyvet az egyetem utáni évekre, hogy aztán, amikor szükség lesz rájuk - szóval sztem készülsz valamire...:)))
VálaszTörlésJó meglátás. :):):)
VálaszTörlésNa ugye:))
VálaszTörlés