A képmadár a falon él,
a falon él a képmadár,
ha ablakot nyitsz, megremeg,
beléborzong a képmadár.
Kies tájakról álmodik,
ha dől a szél és tűz a nap,
a képmadár, a képmadár
mégis örökké itt marad.
A képmadárnak szárnya nincs,
így elrepülni képtelen,
ha ablakot nyitsz, sejti ő
azért, hogy mi a végtelen.
A képmadár, az képmadár,
igen, repülni nem tud ő,
egy nap majd mégis messze száll,
meglátod, egyszer szárnya nő.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
.JPG)
Ez nagyon szép.
VálaszTörlésKöszi,István (felnőnek a gyerekek, mily meglepő:))
VálaszTörlésHű, egész különleges élmény mellénézve a fotót. :) Nem csináltok egy felnőtt-gyerek fotó-vers könyvet?
VálaszTörlésOttó, örülök, hogy meggyógyultál. :D :D :D
Köszi, Pöszke(!) - mindkettőt, a versről/fotóról és a gyógyulásról írottakat is:)
VálaszTörlésaham, ott a képmadár, s ha jól hunyorogsz- mÍg fájás megy a szembe- mozdulni kezd
VálaszTörlés:))
VálaszTörlés