2010. április 17., szombat

A megénekelt virág

Sándor apa ma már biztos abban, hogy a költészet nem hiábavaló. Sőt.
A cserepes virág, amelyet körülbelül egy éve kapott az unokáktól, az utóbbi hetekben erősen megbetegedett. Pedig Sándor apa öntözte, és többnyire mindent úgy tett, ahogyan a lánya egy esztendővel ezelőtt javasolta. Három hónapja, amikor eljött hozzá az unokákkal, még meg is dicsérte Sándor apát, amiért ilyen szépen gondozza a növényt.
– Szerencse, hogy nem érzékeny fajta – mondta akkor szerényen, mintegy válaszként Sándor apa.
De tévedett. A virág levelei nem sokkal később sárgulni kezdtek, három hete pedig le is hullott közülük néhány. Sándor apa átültette a növényt egy nagyobb cserépbe, ám a próbálkozás hiábavalónak bizonyult. Sőt, mintha a levelek még jobban pusztulásnak indultak volna.
Ekkor a szoba egyik sarkából átvitte a virágot a másik sarokba. Három napig figyelte, de semmi sem változott.
Később eszébe jutott, hogy valahol azt olvasta: a növények is éreznek. Napokig simogatta hát a virág leveleit, de hogy nem tapasztalt javulást, végső kétségbeesésében úgy döntött, megénekli egy versben.
Bement a szobájába, leült az asztal elé, és egészséges, kövér betűkkel rótta egymás alá a strófákat a virág valaha volt szépségéről. Amikor készen lett, háromszor felolvasta neki a költeményt.
Már másnap elkezdődött a változás. A száraz levelek lehullottak, és friss hajtások indultak meg. Két hét múlva pedig, mire a lánya és az unokák megérkeztek, a növény virágba borult.
A fiatalasszony ismét megdicsérte Sándor apát, amiért ilyen szépen gondozza a növényt.
De ő most csak ingatta a fejét, aztán bezárkózott a szobájába. Azt mondta, estig ne is számítsanak rá, mert nagy mulasztása van. Egy csomó verset meg kell még írnia.

9 megjegyzés:

  1. Aki ismeri, attól elnézést (lesznek majd újak is, csak szépen sorban haladok, meg pontosan, ahogy a csillag megy:-)

    VálaszTörlés
  2. a szobanövényeim,Larry és Zelma,köszönik szépen,nagyon tetszett nekik a történet..:)

    VálaszTörlés
  3. Amikor elkezdtem kaktuszokat gyűjteni, minden locsolás nagyon sokáig tartott, mert megsimogattam őket és beszéltem hozzájuk. Verset viszont nem kaptak szegénykék...

    VálaszTörlés
  4. Most legszívesebben én is leveleket növesztenék:)

    VálaszTörlés
  5. amikor először olvastam, én is megpróbáltam verset írni Gedeonnak (aki szobanövény), de nem tudtam. megmondtam neki, hogy verset írni nem tudok, de azért így is szeretem.

    egy hét múlva kivirágzott.

    :)

    VálaszTörlés
  6. most megértettem, hogy miért nem vagyok jó növénygondozó.. szegény szobanövényeink nem látnak el a rajzlapig... :) ezentúl megmutatom nekik, ha róluk rajzolnék esetleg, hátha...

    köszönjük!

    VálaszTörlés
  7. Én évek óta itt írom a verseket két zöld növény közt, de valahogy inkább sárgák lettek, mint zöldek. Most nemtom, hogy az írigységtől, vagy mert gyengének találják az opuszokat...De az is lehet, hogy csak a számítógép zavarja őket - majd megpróbálom tentával. (Na jó, nem is annyira sárgák, csak itt-ott - elsősorban ott, ahol nem kéne:)Köszi, irisz!

    VálaszTörlés