AZ IDŐ

Az idő nem léphet
bele a folyóba,
nem mehet a mennybe,
nem jut a pokolra,
az idő erre jön,
nem megy a tengernek,
az idő erre tart,
úgy telik, úgy telik,
máshogyan nem telhet,
te meg én átmegyünk
rajta majd kettesben,
az időn átmegyünk,
bennünk lesz, úgy telik
– maradj itt velem ma
egészen reggelig.


Virág helyett ezzel a kis versikével kívánok boldog nőnapot mindenkinek (már úgy értem, hogy a nőknek:) Az utolsó két sora miatt talán egy kicsit félreérthető, ezért, elkerülendő a későbbi magyarázkodást, ideírom: eredetileg gyerekversnek szántam, a komolyabbik (szebbik?) fajtából, amolyan összebújósnak - aztán lehet, hogy nem lett komolyabb és szebb, meg összebújósabb se, de hát virágból is van kicsit csúnyácska (de attól még virág:)