HOLLE ANYÓ

Anyókát úgy hívták: Holle,
repült hol fölfele, hol le.
Párnáját az égben
rázta a kezében,
ha hó jött, kiáltott: – Olle!


HA TÉL VAN

Ha tél van, verset olvasok,
attól, mint hó, felolvadok.
A vers minden jót felidéz,
a múlt édes lesz, mint a méz.

Ha csendes téli este van,
emlékeimnek teste van.
Ilyenkor bennem merítőz
a forró a nyár, a szelíd ősz.

(Két téli versike a Régi kincsekből - Maria Larsson szíves kérésére, de nem csak neki:)